kiefeln

中文解释
Vt. (V.t.) <奥>[口]咬,嚼

动词变位
kiefeln (hat)
schwach Indikativ
|
Präsens Indikativ |
Präteritum Indikativ |
Perfekt Indikativ |
| Ich |
kief(e)le |
kiefelte |
habe gekiefelt |
| Du |
kiefelst |
kiefeltest |
hast gekiefelt |
| Er |
kiefelt |
kiefelte |
hat gekiefelt |
| Wir |
kiefeln |
kiefelten |
haben gekiefelt |
| Ihr |
kiefelt |
kiefeltet |
habt gekiefelt |
| Sie |
kiefeln |
kiefelten |
haben gekiefelt |
|
一般现在时 |
过去时 |
现在完成时 |
Indikativ
|
Plusquamperfekt Indikativ |
Futur I Indikativ |
Futur II Indikativ |
| Ich |
hatte gekiefelt |
werde kiefeln |
werde gekiefelt haben |
| Du |
hattest gekiefelt |
wirst kiefeln |
wirst gekiefelt haben |
| Er |
hatte gekiefelt |
wird kiefeln |
wird gekiefelt haben |
| Wir |
hatten gekiefelt |
werden kiefeln |
werden gekiefelt haben |
| Ihr |
hattet gekiefelt |
werdet kiefeln |
werdet gekiefelt haben |
| Sie |
hatten gekiefelt |
werden kiefeln |
werden gekiefelt haben |
|
过去完成时 |
将来时 |
将来完成时 |
Konjunktiv I
|
Präsens K. I |
Perfekt K. I |
Futur II K. I |
| Ich |
kief(e)le |
habe gekiefelt |
würde gekiefelt haben |
| Du |
kiefelst |
habest gekiefelt |
würdest gekiefelt haben |
| Er |
kief(e)le |
habe gekiefelt |
würde gekiefelt haben |
| Wir |
kiefeln |
haben gekiefelt |
würden gekiefelt haben |
| Ihr |
kiefelt |
habet gekiefelt |
würdet gekiefelt haben |
| Sie |
kiefeln |
haben gekiefelt |
würden gekiefelt haben |
|
现在时第一虚拟式 |
过去时第一虚拟式 |
将来时第一虚拟式 |
Konjunktiv II
|
Präteritum K. II |
Plusquamperfekt K. II |
Futur I K. II |
| Ich |
kiefelte |
hätte gekiefelt |
würde kiefeln |
| Du |
kiefeltest |
hättest gekiefelt |
würdest kiefeln |
| Er |
kiefelte |
hätte gekiefelt |
würde kiefeln |
| Wir |
kiefelten |
hätten gekiefelt |
würden kiefeln |
| Ihr |
kiefeltet |
hättet gekiefelt |
würdet kiefeln |
| Sie |
kiefelten |
hätten gekiefelt |
würden kiefeln |
|
过去时第二虚拟式 |
过去完成时第二虚拟式 |
将来时第二虚拟式 |
Imperativ
|
Du |
Wir |
Ihr |
| Imperativ |
kief(e)le |
kiefeln |
kiefelt |